Mára már a holnapok...

Mára már a holnapok...

2010. szeptember 13., hétfő

Összevisznek a gondolatok!!!

...s a legszebb álmaimat elrabolta az idő, telhetetlen lettem, mert láttam néhány csodát, mielőtt megtörtént volna aztán nem

...illúzióm a sérthetetlenség, pedig sérüléseim adnak erőt melyet a szabadságom okozott, sírásom néma, holnap majd nevetni fogok

...gyógyszerekkel nyugtatott düh, poharak aljárol látom csak arcod, elhagylak egyszer majd, de most is erre gondolok

...nincs ártatlan bűnöm, hogy megtisztulást kapjak, s nincs igazán erő sem hogy megvalósulhassak, eleszmélt eszmékként kérődzenek üres gondolataim

...hideg minden, fagyosak a szavak, melyek felszólítanak, örömtelen jókedv hamis felszínekkel ajándékoz, s így már semmi sem igaz...

szitáló útfények árnyékában...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése