Néma fuldoklás

100-akat hallok pedig 1000-ek fuldokolnak (ma).
de a fotelben ülve nem halljuk hangjuk, üvöltésük néma.
100 hideg szívben, 10-ek boldogok talán és az egyetlenek élnek igazán.

...
Lakások régóta bezárt ajtajai,
lehúzott redőnyök,
elhagyatott kerítések,
púposra tömött postaládái.

A magány zord telén,
nincs baráti beszéd,
nem megy el otthonról,
nem is hívják,
nincs senki,
a régi barát halott,
feleségre és családra esély sem volt,
pszichikai fájdalmak,
ital és cigaretta,
táskák a szem alatt,
minden szobában hamutartó,
csikkekkel telik mind,
ételmaradék a széthordott tányérokon,
a bögrén borfoltok,
a kiskanálon kávécsepp,
pereg az élet,
hosszú a szenvedés,
vörös erek rajzolódnak az orrnál,
lila a kéz,
sárgult a bőr,
kinyitott könyvek,
elkezdett írások,
az elején abbagyott vázlatok,
szürke a fog,
kiélt az arc,
a zene halk,
a szerektől egyetlen emlék sincs,
csak illúziók,
üreges tekintet,
életmaradék,
csekkek felhalmozva,
penészes kemény kenyér,
a hűtő üres,
a testvérek messze,
munka nincsen,
csak elképzelt nők,
megálmodott viszonyok,
rossz döntések súlya,
kábultság,
a kopott falra meredés,
ragad a lég.

Körforgás a körúton!

A bajszos kalapos ember pontban 8kor kijön a körútra és elkezdi söpörni a port a bejáratnál, a molett virágos nő mindig köszön neki, majd megáll a söprés és beszéd.
Az a bőrkabátos úr mindig 10 perccel 8 után ül be az öreg, fehér kocsijába, majd rágyújt és indul. S ott van az a középkorú nő aki mindig akkor lép ki a kapun a koromfekete kutyájával, amikor ott haladok el. Aztán érkezik az árúszállító srác, s a padkára kaptat fel. Majd jönnek a kisbolt előtt állók, kisüveggel a kézükben -körte, barack, kevert- fogatlan a diskurálás és dohányzás. Majd ott tipeg az a vöröshajú kikent nő a zebrához, s csatlakozik a jólfésült frissarcú 40-es üzletember is az átjáró előtt váró kisebb tömeghez, majd zöld és mehetnek. S jön az a kis iskolás csapat is, a kövér fiú, a sportos srác, az okos szemüveges kislány és a már tűsarkút hordó szép csajszi, persze mindenki ráfigyel és követik, már most isszák a szavait. S ott vannak a festők, a létrások, a mésszel kent munkás nadrágok. Majd jön az a feketehajú bomba nő, izzik a levegő körülötte, az a sok szempár, már rég levetkőztette és azon gondolkoznak vele az ágy milyen lehet. Álom csupán. A boltból hintázva lassan cammog ki az az öreg néni, kinek lábát az a régi idők sokfűzős sarkas cipője díszíti. Szemüvegét feltolja és a húzós kocsiját irányba állítja, de jön a barátné és ki tudja meddig beszélnek még. Majd leelőz a rasztás biciklifutár. S ott áll rendületlenül az 5 csillagos hotel előtt a doorman és az őr, s éppen megérkezik az épület elé a sokadik taxisofőr. S kijön az élelmiszerboltból az egyik pénztárosnő is, ki az újjával megkevert kávéját issza, cigizik és talán gondolatban az élete értelmét keresi, de már bejáratott gépezet ez így és működik...